Barátnőimmel nagy elhatározásra jutottunk: ha már itt a jó idő, szerdán szoknyát veszünk! Ezen a napon csupán egy óránk van, az is déltől kezdődik. A tervek szerint pedig utána Julcsinál tanultunk volna. A program annyiban változott, hogy tanulás helyett kiültünk a Tisza partra, ahol finom kis körözöttet ettünk:D Miután itt kellemesen elvoltunk, elindultunk hogy a megmaradt finomságot megosszuk Petivel, aki egy roboton dolgozott versenyre készülve. Megérkezve a terembe jó páran ott voltak még, megetettük a népet. Nézelődtünk, tanulmányoztuk, hogy hogy mozognak a robotok, ismerkedtünk a többiekkel. Ekkor jelent meg tanár úr (akivel nekem órám volt előtte), és megkért minket lányokat, hogy segítsünk kitalálni, hogy a robotnak hogy lehetne katica külsőt kölcsönözni. (Régebben készült már egy katica nevű és formájú robot, azt szeretnék leutánozni.) Több ötlet is felvetődött, végül legjobbnak az tünt, ha valamilyen műanyag edénnyel leborítjuk és azt befedjük piros papírral. Ezen felbuzdulva be is ültünk tanár úr kocsijába és irányba vettük a Tescot és OBIt, ahol nagy nehezen sikeült úgyahogy megfelelő tálat és vödröt találnunk. Vissza mentünk a terembe, ahol még nagyobb tömeg fogadott. Ott volt már a robot vezető, robotika előadó és gyakorlatvezető, illetve pár dokturandusz. Felpróbáltuk a "vödröket" a robotra, nem éppen pont méret, de megteszi. Sajnos arra a következtetésre jutottunk, hogy nem készül már el az e hét szombati bemutatóra. Így majd csak a versenyre valósítjuk meg. A teremben közben ki lettünk terelgetve, mert ott más dolga volt a robotika tanárnak. Úgyhogy szépen kisétáltunk a teremből és mindenki hazaindult.

Azért azt hiszem a városban mászkáló pasiknak sikerült jó napot csinálnuk:) Nem egyszer vettük észre, hogy mosolyogtak ránk, folyamatosan néztek vagy épp utánunk fordultak. A hab a tortán pedig az volt, mikor már csak pár lépés választott el a házunk ajtajától elmentem két srác között, és ezeket hallottam: "húúúúúú, tyűűűhaa":D